MAGUNKRÓL

A magyarság kulturális öröksége felbecsülhetetlen kincsünk, melynek őrzése, ápolása, továbbadása korunk globalizációs mocsarában nemzetmegtartó erővel bír. Segíti csorbult öntudatunk helyreállítását, de gyógyírként szolgál egyre jobban elanyagiasodó világunkban, hogy tudatos, emberhez méltó életet éljünk, összhangban a természettel és szűkebb-tágabb környezetünkkel.

A HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely 2003 augusztusában alakult. Célunk a szkíta-hun eredetű magyarság szellemiségének, vallásának, művészetének és hiteles történetének - azaz szerves kultúrájának - tanulmányozása és elterjesztése itthon: a Kárpát-medencében, valamint a világ értékekre nyitott részein.

Ennek érdekében kiadványokat (könyvek, falinaptárak, poszterek) jelentetünk meg, miközben nyitott szemmel járjuk a világot, és tapasztalatainkból származó gondolatainkat időnként írásban is megfogalmazzuk. Nemzeti öntudatunk egészséges szintjének visszaállítása szempontjából kiemelt jelentőségűnek tekintjük a rovásírás elsajátítását és gyakorlását, valamint ezzel összhangban gyönyörű anyanyelvünk helyes és tiszta használatát.

Hosszabb távú terveink között szerepel saját és lovas kultúrájú rokon népeink díszítőművészetének - a turáni-magyar ornamentika - "divatba hozása" és különböző használati tárgyakon való megjelenítése. (Ahogyan az írek rátaláltak saját kelta művészetükre, elterjesztették és megszerettették a világgal, ugyanúgy mi, magyarok is megtehetjük, sőt, meg is kell, hogy tegyük ezt páratlan művészeti értékeinkkel.)


Hagyományaink tudáson, nem pedig vélekedésen alapulnak. Ennek felkutatása és életre keltése nyomán fognak új hajtások fakadni ősi gyökereinkből.

 

GONDOLATAINK

Az emberi evolúció útja a tudatosulás útja, gondolataink, érzelmeink és cselekedeteink fokozatos összhangba hozatala révén. Ezt hirdetik és gyakorolják a szó igaz értelmében vett vallások, szellemi (spirituális) iskolák, ill. azok követői - ez az, amit nekünk, egyszerű és gyarló embereknek igen nehéz megvalósítanunk mindennapjainkban.

Gondolataink (írásaink) az Úton tett lépések egy-egy állomásán születtek. Nem hisszük - ezért nem is állítjuk -, hogy a tökéletes bölcsesség birtokában vagyunk; írásainkat pusztán gondolatébresztőnek szánjuk azoknak, akik erre fogékonyak.

A kissé általánosra és elvontra sikeredett bevezetés után, de még az írások előtt álljon itt néhány alapelv, amelynek szilárd talapzatára épülnek gondolataink:

  • Az emberiség égi eredetű, és a szintén égi eredetű természet része. Ha a leigázás (ön)pusztító gondolata helyett tiszteljük és óvjuk a természetet és annak élőlényeit, a természet is tisztelni fog bennünket, és gondoskodni fog földi létünkről. A természet tisztelete nem csak a természetvédelmet, hanem az önellátásra törekvő, energiatakarékos életmódot is magában foglalja. Valljuk azt a mondást, miszerint: "Úgy élj, hogy a világ szebb és jobb legyen veled, mint nélküled."

  • Tisztelünk minden (valós) emberi értéket és ezek képviselőit, és úgy hisszük, hogy ők is hasonlóképpen viseltetnek irányunkban.

  • Az ember közösségi lény, ezért feladata, hogy egyéni, önző érdekeit fokról fokra legyőzze, és tetteivel a közösség hasznára váljon. Az itt alkalmazandó "ökölszabály": Ami a közösségnek jó, az nekem is jó, de ami csak nekem jó, az valójában rossz. Az emberi közösségek alapsejtje a család, ezekből épülnek fel a kis közösségek, amikből a falvak, a városok, majd ezekből a vármegyék, végül pedig a nemzet. A nemzetek alkotják az emberiséget, nem pedig az elszigetelt egyének. A "világ meggyógyításához" először a családok (majd kis közösségek...) egységét kell helyreállítanunk, ami láncreakciószerűen hatni kezd a nagyobb közösségek egységesítésére is. Az egységesítésen nem a globalizált uniformizálást, a massza-képzést értjük, hanem a tudatos, közös (jó) célért, közös akarattal tevékenykedő embereket.

  • Megalkuvás nélkül keressük az Igazságot, melyet talán teljességében soha nem érthetünk meg, de törekszünk minél mélyebb rétegeinek felfogására. Elvetjük a dogmákat és a vakhitet - legyen az vallási vagy tudományos eredetű -, valamint a médiából ránk öntött, az emberek tudatát szándékosan tompító divatokat, viselkedési formákat. A tudás hatalom, a növekvő hatalom pedig növekvő felelősséggel jár - ez mindenkire vonatkozik, aki az Útra lépett.

  • Úgy tartjuk, hogy semmi sem történik véletlenül: azaz mindennek oka van. Így annak is, hogy mi ide, a Kárpát-medencébe, magyarnak születtünk. Intuitíven érezzük - és ezt hagyományunk is alátámasztja -, hogy a napjainkban (fizikai és lelki szinten egyaránt) igencsak beteg magyarságnak sokkal nagyobb a világtörténelmi szerepe, mint aminek bizonyos erők feltüntetni igyekeznek. A magyarságnak tehát egyéni és kollektív szinten is kötelessége, hogy felkutassa gyökerreit, ráébredjen történelmi és szellemi feladatára, és erőfeszítéseket tegyen ennek megvalósítása érdekében.

Kárpáti Gábor Csaba

Írások:

Földi Zoltán: Belső és külső világunk harmóniája

Kárpáti Gábor Csaba: Árpád-sávos lobogónk szimbolikájáról


Ha Önnek (Neked) is a fenti alapelvekből kiinduló gondolatai vannak, amit szívesen megosztana másokkal, küldje el hozzánk az info(kukac)hun-idea.com e-levél címre.