Tóth Zoltán József
MEGMARADÁSUNK ALKOTMÁNYA

A magyar közjogi, politikai hagyományban a Szent Korona a szuverenitás, a főhatalom hordozójaként, az örök isteni törvényeken nyugvó állandóság kereteivel korlátokat szab az emberi hatalmaskodás, tökéletlenség világának. A Szent Korona-tan, amely a XX. század közepéig a magyar történeti alkotmány alapja, a jogok és kötelességek, valamint az igazságosság és a lehetőségek egyensúlyára törekvés eszközeivel, a mellérendeltség elvén nyugvó megosztott hatalom normáival és gyakorlatával, továbbá a gondoskodás felelősségével, megmaradásunk biztosítéka volt.

A formálisan 1989-1990-ben létrejött rendszer és alkotmányosság, amely megtagadta az ezeréves vagy még annál is régebbi magyar hagyományokkal, állammal és alkotmányával a jogfolytonosságot, történelmi mércével mérve igen rövid idő alatt, napjainkra teljes válságba jutott. Mára a féktelen, kegyetlen és gátlástalan oligarchia totális és pusztító kizárólagosságának uralmáig fajult.

A jelen kötetbe foglalt tanulmányok mára vonatkoztatott üzenetekkel elemzik a magyar történelem és a történeti alkotmány legfontosabb kérdéseit, elveit, gyakorlatát, bemutatva a nemzeti öntudatunk és létünk alapját jelentő, a Szent Koronához köthető történelmi örökséget.

A szerző Dr. Tóth Zoltán József (Phd) jogtörténész és politológus. Szerzője és szerkesztője a Molnár - Pap - Pecze - Tóth - Vass - Zlinszky: A Magyar Szent Korona és a Szent Korona-tan az ezredfordulón (1999), valamint a Kocsis - Tóth - Zétényi és mások: A Szent Korona-eszme időszerűsége (2004) és az Igazság és történelem - Molnár Tamás gondolatainak gyűjteménye (2000) köteteknek is. Írója továbbá a Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől napjainkig (2007) című műnek is.

Tartalomjegyzék:

A magyar állam metamorfózisa
Az Aranybulla
A Szent Korona-tan és a természetjog
A Szent Korona és a Szent Korona-tan
Teleki Pál alkotmánytervezete
Az Eckhart-vita időszerűsége
A Szent Korona-eszme a XX. században
A nemzeti szimbólumok büntetőjogi védelme